PIPE KISASSZONY

 

 

Egyszer Pipe kisasszony mit gondolt, mit nem magában, se szó, se beszéd, elszökött hazulról, s kiment az erdőbe. Ment, mendegélt, tipegett jobbra-balra, s egyszerre csak hopp, a fejecské­jé­re koppant egy makk! Azt hitte Pipe kisasszony, az ő kicsi buta fejecskéjével, hogy az ég sza­kadott rá, s azt mondta: „Ej de jó, megyek a királyhoz, s jelentem neki, hogy az ég leszakadt!”

Alig ért ki az erdőből, jő szembe vele pulyka asszonyság.

- Hová, hová, Glu-glu asszonyság? - kérdezte Pipe kisasszony.

- Megyek az erdőbe eleséget keresni.

- Forduljon vissza, nagysága, ne is fáradjon hiába: az ég leszakadt! Gyerünk, jelentsük a királynak.

Megfordult Glu-glu nagysága, s találkoznak Kukurikú urasággal.

- Hová, hová, tekintetes Kukurikú úr?

- Kukurikú-kikiriki, az erdőbe lakmározni.

Mondta Glu-glu nagysága:

- Ne fáradjon, ténsúr. Éppen most volt ott Pipe kisasszony, s mondja, hogy az ég leszakadott. Tartson velünk, jelentsük meg ezt a királynak.

Megfordult Kukurikú ténsúr is. Alig lépett egyet-kettőt, jött szembe velük Réce-ruca asszonyság.

- Hová, hová, asszonyság? - kérdezte Kukurikú ténsúr.

- Az erdőbe lakomára.

- Annak ugyan befellegzett. Én is oda akartam menni, de találkoztam Glu-glu nagyságával, az meg találkozott Pipe kisasszonnyal, ő meg azt mondta, hogy az ég leszakadott. Jobb, ha velünk tart, s jelentjük a királynak.

Bezzeg hogy megfordult Háp-háp asszonyság is. Mentek, mendegéltek, hát jön szembe velük Gigágá asszonyság.

- Hová, hová, Gigágá asszonyság? - kérdezte Háp-háp asszonyság.

- Gigágá, az erdőbe!

- Csak térjen vissza, asszonyság, mert én találkoztam Kukurikú ténsúrral, Kukurikú ténsúr Glu-glu nagyságával, Glu-glu nagysága Pipe kisasszonnyal, s Pipe kisasszony ott volt az erdőben, s a fejére szakadott az ég. Jerünk, jelentsük a királynak.

Visszafordult Gigágá asszonyság is, s hát, jön szembe Kot-kot anyóka.

- Hová, hová, Kot-kot anyóka?

- Az erdőbe, Gigágá asszonyság.

- No, csak forduljon vissza, lelkem, mert én találkoztam Háp-háp asszonysággal, Háp-háp asszonyság Kukurikú ténsúrral, Kukurikú ténsúr Glu-glu nagyságával, Glu-glu nagysága Pipe kisasszonnyal, Pipe kisasszony ott volt az erdőben, s az ég a fejére esett szegénykének. Jobb, ha velünk tart maga is, lelkem, s jelentjük a királynak, hogy mi nagy dolog történt.

Bezzeg hogy Kot-kot anyóka is visszafordult. Mentek, mendegéltek, s hát ki jő szembe velük? Rókáné komámasszony!

- Hová, hová, komámasszony?

- Az erdőbe, úri lakomára. Nem tartotok velem? Meghívlak ezennel pompás vacsorára.

- Jaj, lelkem komámasszony - mondta Kot-kot anyó -, ne menjen az erdőbe! Hallgasson csak ide. Találkoztam Gigágá asszonysággal, Gigágá asszonyság Háp-háp asszonysággal, Háp-háp asszonyság Kukurikú ténsúrral, Kukurikú ténsúr Glu-glu nagyságával, Glu-glu nagysága Pipe kisasszonnyal, Pipe kisasszony ott volt az erdőben, s fejére esett az ég. Jöjjön, Rókáné komámasszony, jelentsük a királynak.

Mondotta Rókáné komámasszony:

- Asszonyaim és Kukurikú ténsúr, nagy az eset, ami esett, hogyha az ég leesett. Mily szerencse, hogy találkoztunk! Én tudom ám, hol lakik a király, odavezetem nagyságtokat. Utánam!

Szépen sorakoztak. Pipe kisasszony, Glu-glu nagysága, Kukurikú ténsúr, Háp-háp és Gigágá asszonyságok, Kot-kot anyóka, s mentek Rókáné komámasszony után. Rókáné komám­asszony meg szépen elvezette őket az erdőbe, éppen az ő barlangja elé, ott megállott, magát szépen meghajtotta, s azt mondta:

- Ihol, asszonyok és Kukurikú úr, itt a király palotája, tessék besétálni!

Besétáltak szépen, Rókáné utánuk, s ottan őket megvacsorázta. Sohasem látták a királyt, s haj, sohasem jelenthették, hogy az ég leszakadott!